Már megint nyertünk ÁM!

A Cápa majdnem vesztett. Történt ugyanis, hogy pénteken a csarnok előtt egyszer csak megunta a banánt a hűtőcsöve...ÁM! Próbáltam szerelő után kutatni, de péntek délután, ballagás előtt persze minden autószerelő zárva volt. Gondoltam, kilátogatok valamelyik garázstelepre, valami azt súgta ott szerencsével járok. Így is lett ÁM. Az első ember akibe belebotlottam a segítségemre kelt. Három és fél óra szerelés után nyakig olajosan (persze a legjobb ingemben...) elkészült a Cápa, meggyógyult. Pedig nem ez volt a program, de sajnos ugrott az eredeti terv, miszerint a Balatonra vittem volna a Drágámat ÁM. Így maradt a light-os otthon, Drága, Hellász és jómagam ÁM. Bár a Drágám kicsit ki volt akadva ÁM, hogy már megint nem kettecskén töltjük az estét, de ez van ÁM.
Szombaton egy percig sem volt kérdéses, hogy miről szól a nap. A bajnoki döntő első meccse volt a nap csúcspontja ÁM. Azért reggel a Drágámra rámorogtam, mert galád módon Pick szalámiért nyúlt a hűtőben...Azután már gyorsan telt az idő, meghozták az új törlőmezem (MTD), amit nagyon nem szeretek, de ez van. Tatai Petinek, amikor megérkezett a csarnokhoz a következőket mondtam: "Peti figyelj oda, mert a második félidő a tied lesz ÁM". Bejött. Érdekes mód a Szeged térfelet cserélt, gondolták ezzel jól összezavarnak minket, de szerencsére nem így történt. A Kékes-Kékes bírópárossal már az elején levajaztam, ha olyan szituáció lesz, akkor befutok törölni, nem baj, ha közben megy a meccs. Szépen lassan felvettük a játék ritmusát, bár látszott, hogy van min csiszolgatni még. A második félidőben volt egy vicces jelenet, amikor mentem be törölni, Kiro is akkor cserélt. Gondolta megtréfál és a pólómnál fogva visszahúzott ÁM, közben Mosonyi meg lökött be a pályára. Ennek eredménye kishíján orra estem a pályán. A mérkőzés előtt hét gólt tippeltem, de Lapac tett róla, hogy ne találjam el. Sebaj ÁM. Ezután a Malomba mentünk, ahol páran vacsiztunk illetve iszogattunk. És előkerült a pizsama is ÁM...
Onnan kis káosz jött az éjszakába, nem találtuk egy ideig a helyünket, de aztán rátaláltunk a Latinra, ahol csúcsot döntöttünk 30+1 kis whisky-kólával ÁM. Átmulattuk az éjszakát. Kokó és Cotti nálunk aludtak vagy másnap délig. Kokó ekkor felpattant kis robogójára és porzott utána az út...Délután romantikáztunk egy keveset a Drágámmal, aki már megint bepöccent azon, hogy milyen kevés időt töltünk kettesben, mert ugyebár indulni kellett Alsóörsre ÁM az edzésre.
Ma meg útra keltem fővárosunkba, hogy néhány dolgot elintézzek, mire Cotti felébredt én már megint Veszprémben voltam. Közeledik a szerda, szerintem nagyon kevesen fogunk tudni Szegedre utazni, hogy szurkoljunk ÁM, sajnos a munka...Maroknyi csapatunk azonban mindent meg fog tenni a győzelemért és a fiúk is biztos.
Hamarosan jövök ÁM, remélem 2:0 után ÁM!!!!